A mesterséges intelligencia (MI) nemcsak a technológiai világban okoz forradalmat, hanem az oktatásban is egyre nagyobb szerepet játszik – derül ki az EdSurge cikkéből, amely a Samsung és a DonorsChoose közös MI felméréséből von le következteséeket, amelyben több mint ezer amerikai állami iskolai tanárt kérdeztek meg. A válaszadók 96%-a úgy véli, hogy az MI a következő tíz évben az oktatás szerves részévé válik. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogyan is kellene ezt tanítani.
A mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről szóló amerikai felmérés friss eredményei – melyek szerint a tanárok döntő többsége elkerülhetetlennek látja az MI térnyerését az iskolákban – megerősítik azt a felismerést, amelyre a DOKK ernyőprojekt keretében zajló MIOL (Mesterséges Intelligencia az Oktatásban Labor) hazai gyorskutatása is rávilágított. A DOKK konzorcium egyetemi oktatóinak körében végzett kompetenciafelmérés során több mint 600 érvényes válasz érkezett, messze túlteljesítve a várakozásokat. A gyors, de alapos adatfelvétel a DOKK konzorciumon belül vált értékes szakmai erőforrássá: a kutatási módszertant az Edutus Egyetem és a Gábor Dénes Egyetem számára is felajánlották, az Edutus pedig már saját gyorsjelentés formájában is hasznosította az eredményeket. A hazai és nemzetközi trendek egyaránt azt mutatják: elérkezett az idő, hogy ne csak beszéljünk az MI-ról az oktatásban – hanem tudatosan tanuljunk és tanítsunk róla.
Az amerikai felmérés hátterében a Samsung „Solve for Tomorrow” nevű technológiai versenye áll, ahol általános és középiskolás diákok mutatják be technológiai innovációikat. Az idei verseny különlegessége, hogy a döntős csapatok 42%-a használt MI-t a projektjében – szemben a tavalyi 6%-kal. A vállalatnál dolgozó Angie Adams szerint ez világos jelzés: a következő generáció már most készül arra, hogy MI-vel dolgozzon.
Az osztálytermekben is érzékelhető ez a változás. A tanárok több mint fele már most használ MI-t a tanításban – például a tanulás személyre szabására, interaktív eszközökön keresztül vagy adatvezérelt visszajelzésekhez. További 33% pedig azt vizsgálja, hogyan tudná beépíteni a mindennapi munkájába. Ugyanakkor a tanárok aggodalma is nő: a plágium, a félretájékoztatás, a csökkenő tanár-diák interakciók és a megfelelő képzések hiánya is komoly kérdéseket vet fel.
Az MI oktatásának intézményesítése ugyanakkor már elkezdődött. Az elmúlt négy évben egyetlen államból huszonkilencre nőtt azok száma az Egyesült Államokban, amelyek adattudományi és MI-alapú tananyagokat vezetnek be. Zarek Drozda, a Data Science for Everyone nonprofit szervezet igazgatója szerint az adattudomány jó kiindulópont lehet a diákok MI-val kapcsolatos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Szerinte nem kell rögtön külön MI-tantárgyakat létrehozni – elég lehet, ha egy biológiaórán adattáblákkal dolgoznak, vagy egy gazdaságtanórán az amerikai jegybank adatait elemzik.
Az MI azonban nemcsak a tanítás tartalmát változtathatja meg, hanem az iskola működését is. Pete Just, a Consortium for School Networking generatív MI-projektjének vezetője szerint a technológia segíthet az adminisztrációban is – például automatizált jelenléti rendszerek vagy szülői kommunikáció révén. Ugyanakkor figyelmeztet: az iskolák nem feledkezhetnek meg a diákadatok védelméről, és arról sem, hogy az MI néha „hallucinál” – azaz hibás vagy megtévesztő információkat ad.
Just szerint nem az a legjobb út, ha külön MI-tantárgyat indítanak az iskolák. Ehelyett integrálni kellene az MI-t minden tantárgyba – például hogy hogyan lehet a történelemórán kritikusan értékelni egy ChatGPT által generált szöveget. Ez azonban komoly pedagógiai átalakítást igényelne, ami szerinte három-öt év tanárképzési feladatot is jelenthet. „Ha nem dolgozunk rajta keményen, le fogunk maradni – és azzal a diákjainknak ártunk” – fogalmaz.
A cikk egyértelmű üzenete: a mesterséges intelligencia maradni fog. Az igazi kérdés az, hogy vajon felkészült-e az oktatás arra, hogy jól tanítsa és jól használja.
Forrás: EdSurge