Egyetemi és projektvezetők, szakmai közreműködők és érdeklődők gyűltek össze 2025. április 10-én az ELTE BTK kari tanácstermében a hetedik DOKK Workshop alkalmából. A félnapos eseményen a Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ ernyőprojektjeinek vezetői prezentálták saját kutatási területük eddigi tapasztalait, eredményeit, kihívásait és lehetőségeit.
A DOKK csapata a hosszú távú tanulásra, a hallgatói wellbeingre, a kompetenciamérésre és –fejlesztésre, a mesterséges intelligencia és a játékosítás gyakorlati alkalmazására fókuszálva olyan multidiszciplináris, karokon és intézményeken átívelő együttműködéseket hoz létre, melyek aktuális kihívásokra keresnek jövőálló megoldásokat.
A rendezvényt Dr. Darázs Lénárd, az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi oktatója nyitotta meg, aki augusztus 1-től az ELTE rektoraként gondoskodik majd az egyetem oktatásfejlesztési tevékenységéről, mely az intézmény falain túlmutató, stratégiai jelentőségű kérdéssé vált napjainkra.
“A DOKK az egyetem jövőképe szempontjából meghatározó kezdeményezés. A zászlóshajó projektek közé tartozik, hiszen nem egyszerűen módszertani fejlesztéseket takar, hanem közvetlenül reagál az aktuális társadalmi és munkaerőpiaci kihívásokra, a hallgatók és az oktatók mindennapjait és útját meghatározó változásokra. Egy rendkívül magas színvonalon összeállított oktatási innovációs program, ahol minden egyes eredménynek előremutató és fontos szerepe van.”
A rendezvényen részt vett Dr. Scheuer Gyula kancellár, Kiss Orhidea Edith, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar oktatási dékánhelyettese, valamint Dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató, a DOKK szakmai vezetője is.
A DOKK a technológiai lehetőségek végtelen tárházát igyekszik kézzelfogható megoldásokká formálni, hogy ne csupán elméleti válaszokat adjon az oktatásfejlesztési kérdésekre, hanem praktikus eszközökkel támogassa az oktatókat és a hallgatókat egyaránt. A konzorcium tagjainak – a Gábor Dénes Egyetem, az Edutus, az ELMS Informatikai Zrt. és az ELTE Eötvös Kiadó, az EduDev Zrt. – támogatásával olyan tananyag- és platformfejlesztési programok valósulnak meg, melyek új alapokra helyezik a digitális oktatást.
Az EduDev kompetenciaközpontok létrehozásán és fejlesztésén dolgozik, míg a Gábor Dénes Egyetem egy integrált, modern tananyagfejlesztő rendszer kiépítésével kívánja hatékonyabbá és korszerűbbé tenni az oktatást. Az Edutus meglévő webináriumi rendszerének elemzésével és új tananyagok fejlesztésével válaszol a technológiai változásokra. Az Eötvös Kiadó egy átfogó szervezetfejlesztési és kutatási programot indított, amely alapjaiban újítja meg a magyar nyelvű tudományos kiadványok készítését. A mesterséges intelligencia eszközei a könyvkiadás minden fázisába beépülnek – a szöveggondozástól a vizuális arculaton át a marketingig. Az ELMS célja a digitális tananyagfejlesztés hatékonyságának növelése, az akadálymentesítés és az MI gyakorlati alkalmazása. A projekt egyik fő újítása egy egységes sablonrendszer, amely átláthatóbbá és gyorsabbá teszi a teljes munkafolyamatot: a kéziratírástól a forgatókönyvek és fogalomtárak elkészítésén át a médiaelemek gyártásáig.
Játékosítás a gyakorlatban
A Gamified Access to Physics, azaz ELTE GAP projektben Jenei Péter csapatával az online fizikatanulás új dimenzióját építi, mely az általános iskolától az egyetemig reformálja meg az oktatói gyakorlatot. A projekt célja az oktatási módszerek játékosítással történő átalakítása, amelyek nemcsak a szakmai tudás elmélyítését, hanem a hallgatók kompetenciafejlődését és motivációját is támogatják. Az ELTE-GAP platform egy kutatási eredményeken alapuló, játékosított tanulási környezet lesz, mely interaktív feladatokkal, tematikus kerettörténetekkel és játékos kihívásokkal teszi élvezetesebbé a fizika tanulását.
Szabó Csaba csapatával azt kutatja, miként lesz a játékosítás sikeres az oktatásban, és hogyan érhető el a flow-élmény a hallgatóknál, hogy megszerzett tudásuk mély, maradandó és előhívható legyen. A projekt fókuszában a XXI. századi kompetenciarendszer kidolgozása, egy tanároknak szóló játékosítási kisokos összeállítása, valamint az előhívásos tanulás módszertanának fejlesztése áll.
A Murai László vezetésével fejlesztett EENJOY az egyetemi életbe integrált immerzív alternatívvalóság-játék (ARG) alkalmazásával növeli a hallgatók tanulmányi sikerességét. A platform közösségi felületként működik, amely aktivitásokkal támogatja a hallgatók egymás közötti kapcsolódását. Erősíti a hallgatók elköteleződését, például az egyetem történetét és hagyományait bemutató elemekkel, amelyek az egyetemi identitást építik. Emellett közvetlen tanulmányi támogatást nyújt, hiszen az ARG a tanulmányi kihívásokra reflektáló feladatokkal segíti a hallgatókat a tanulmányi céljaik elérésében.
Technológiavezérelt megoldások
Hegedűs-Kuti János a digitális iker – azaz digital-twin – bevezetésén dolgozik a szomszédos tudományterületek – mint például az informatika, a gépészet, a fizika és a biológia – egymáshoz közelítésével. A valóságot szemléltető modellek legyártása, valamint a valósághoz modellező virtuális háttér kialakítása kulcsszerepet tölthet be a tudományos kísérletek és szimulációk támogatásában, hiszen ezáltal a hallgatók valósághű modelleken és interaktív környezetben gyakorolhatnak.
A Horváth László és Aczél Balázs nevével fémjelzett MIOL, azaz Mesterséges Intelligencia az Oktatásban Labor célja, hogy kutatási adatokra építve fejlessze az oktatás szereplőinek mesterséges intelligencia műveltségét, ezzel elősegítve a minőségi tanulási élmény megvalósítását és az MI megoldások pedagógiailag tudatos, transzparens és etikus integrálását a tanulási-tanítási gyakorlatba. A kutatás-fejlesztési és képzésfejlesztési láb mellett hiánypótló tudománykommunikációs tevékenységet is folytat a csapat.
Somody Bernadette csapatával egy digitális jelvényrendszer oktatásmódszertani és informatikai koncepciójának kidolgozásán, fejlesztésén és tesztelésén dolgozik, mely képes a transzverzális készségek fejlesztésére, az egyéni fejlődési folyamatok követésére, továbbá a megszerzett kompetenciák átlátható és hiteles tanúsítására.
Chaman Verma kutatási projektjének célja, hogy mesterséges intelligencia-alapú prediktív modellek segítségével feltérképezze, milyen tényezők határozzák meg a hibrid oktatási módszerek alkalmazását. A hallgatók véleményére alapozva a modellek elemzik az akadályokat, előnyöket, az egyetemi támogatás szintjét, valamint a demográfiai adatokat, hogy elősegítsék a döntéshozatalt a hibrid oktatás felé történő elmozdulás érdekében.
Módszertani innovációk
Gonda Zsuzsa Nyelvhasználat felsőfokon projektje az egyetemi tanulási-tanítási folyamatok hatékonyságának növelését tűzte ki célul. Ide tartozik a tudományos írás képességeinek mérése és fejlesztése, a szóbeli szakmai kommunikáció vizsgálata és fejlesztése, a tudományos szövegek olvasásértékelésének mérése és fejlesztése, az angol szaknyelv használatával kapcsolatos igényfelmérés és fejlesztés, valamint az ezeket összekötő adaptív tanulás is.
Dorner Helga, Robin Edina és Kálmán Orsolya kutatási tevékenységének fókuszában az oktatói kompetenciák állnak: az e-tanulás, az innováció és a mentorálás.
Tóth-Mózer Szilvia és Misley Helga ReflectED: keresletorientált oktatásfejlesztés projektje olyan égető kérdésekre keres választ, minthogy mitől jó egy technológiát is integráló óra, vagy éppen milyen módon találkozik kereslet és kínálat a kurzusfejlesztésben. Jelenleg hospitálási rendszer bevezetésére, kurzusdesign gyakorlati és MOOC centrum létrehozására vonatkozó ajánlásokat dolgoznak ki.
Rapos Nóra az iskolai tanárképzők képzővé válásának támogatására szolgáló, együttműködésre épülő rendszermodell kialakításán és vizsgálatán dolgozik. A Gyöngy Kinga által vezetett Tudatosság a kisgyermeknevelésben projektben pedig a reflektív gondolkodásról szóló automatizált kompetenciamérő eszköz mellett digital parenting training programot fejlesztenek.
A Fekete Anikó által vezetett ELTE Zene a hallgatói és oktatói jóllétet helyezi fókuszba. Az projektcsapat által fejlesztett élményközpontú, kreatív zenei jó gyakorlatok könnyedén beépíthetők a magyar felsőoktatás mindennapjaiba, például óra eleji ráhangolódásként. A módszerek előnye, hogy nem igényelnek zenei előképzettséget, és szabadon igazíthatók a hallgatói csoport igényeihez.
A DOKK projektek ablakot nyitnak a jövő oktatására, melyen keresztül bepillantást nyerhetünk a mindennapjainkat közvetlenül meghatározó technológiai és módszertani változásokra.
